Chapter 1

 Sziasztok!Meghoztam az 1.részt remélem hogy tetszik !:P komikat hagyatok után + a feliratkozásokért sem haragszok ;D

Egy borongós reggelen, érkezett egy levél.Én éppen ültem a tv előtt, amikor csöngettek Gyorsan felkeltem és odavánszorogtam az ajtóhoz.A postás.Gondolhattam volna.
-Ön Darcy Ann Jhonson?-kérdezte a postás
-Igen.
-Rendben, akkor itt írja alá.-Mondta közönyösen, majd odaadott a kezembe egy tollat és megmutatta hol kell aláírni.
Kezdtem fázni, ezért hamar akartam aláírni és sikerült is.Gyorsan bekucorodtam a szobámba, és elkezdtem bontogatni a csomagot.
Egy szál rózsát és egy levelet találtam benne.A rózsát egy vázába tettem majd elindultam hogy kibontsam a levelet.Ez állt benne:
"Kedves Darcy!
Én vagyok a te lelkednek egy része.Örökre kisérteni foglak, amiatt amit a múltban tettél.Remélem emlékszel még a tartozásodra.Mert ha nem, akkor sajnos annak rossz következménye lesz.

Csókol:
Dark Anonym."

 Erre a elvélre bepánikoltam.Nem  tudtam, mit csináljak.Nem emlékszek rá, hogy mi történt velem a múltban.Vajon ki lehet az a Dark Anonym?
Ezekkel a gondolatokkal aludtam el a pihe puha ágyban.Hátha reggelre előröl kezdem a napot, és nem érkezik még egy ilyen levél.
*Reggel*
Kipihenten ébredtem, és csodálkozva meredtem a lila plafonra. Vajon ki küldhette ezt a levelet?Tettem fel megint ezt a kérdést.Hogy lenyugodjak, elkezdtem táncolni. A tánc, felhozza bennem az emlékeket.Igen, megvan! A levélre a válasz, megvan.Hogy egyszer amikor még 5 éves lehettem, egy fiú volt mindig a balerina párom.Igen, egy fiú is járt balerina tánc órákra.Egy táncóra közepénél, véletlenül belebotlottam a saját lábamba, és ráestem a fiúra.Akkor nagyon súlyos sérülést szenvedett, ami miatt nem táncolhatott többé.Én nagyon elszégyelltem magam, és megígértem neki, hogyha felépül és újra találkozunk, akkor visszaadhatja amit én műveltem vele.Persze, akkor még kicsi voltam, és nem hiszem, hogy ő komolyan is vette.Mindegy, úgyse biztos hogy ő volt az , aki a levelet küldte.Apropó, én még a nevét sem ismertem.Meg se kérdeztem tőle.Igen, már biztosan ő küldte  a levelet.A Dark Anonym nevű levélíró lehetett az a bájos kisfiú, akivel én mindig táncoltam?Nem, az nem lehet.És egy könnycsepp csordult le az arcomon.Fájt , hogy egy embernek, aki hozzám közel állt ilyen ígéretet tettem.Eszembe jutott, az én drága barátnőm, akit a világon a legjobban szeretek.A telefonomat kivettem a zsebemből, és tárcsázni kezdtem a számot.
-Igen?-Kérdezte Diana, az ő szokásos sejtelmes hangján.
-Szija Diana.Rögtön a tárgyra térek, csak előtte ígérj meg valamit.-Mondtam neki és kicsit furcsállottam hogy egyátalán végig hallgat.Mikor beszélünk mindig a szavamba vág, csakhogy ő többet beszéljen.
-Mit?-
-Ígérd meg elsősorban azt, hogy nem mondod el SENKINEK amit most mondani fogok. Másodjára ígérd meg nekem, hogy nem fogsz miattam aggódni és rám haragudni.
-Rendben.Megígérem.
 És szépen elmeséltem neki a levelet, a fogadást, és mindent.Nehéz volt szavakba önteni mindezt, főleg telefonon.Már 3 éve, hogy itt lakok egyedül Londonban.valójában nem is egyedül, mert van egy cicám, meg egy kutyám.Ők nekik szoktam elmesélni, hogy mi történt velem a napokban.Ők sosem bántanak meg és sosem haragszanak ha mondjuk egy tartósabb beszélgetésre vágyok.Hirtelen egy görcs rándult a gyomromban.Megint jött a postás.


Ha megszeretnéd tudni, hozott-e megint különleges írói kézzel írott különleges levelet, akkor kérem hagyatok magatok után nyomot ! :)

~Nóka